Konnyek arja Hedwig Courths Mahler

[ Pobierz całość w formacie PDF ]

fogadta.
Amikor Gerd bel�pett, Martina azonnal l�tta rajta, hogy nagyon felizgatta valami. Ismerte a
hal�nt�k�n h�zódó k�k eret, mely l�thatóan kidagadt, amikor d�h�s volt. K�rdQn szegezte r� a
tekintet�t, amikor a f�rfi meghajolt elQtte.
- �gy n�z ki, mint akit bossz�s�g �rt, int�zQ �r.
Gerd nagy levegQt vett.
- Bocs�sson meg, nagys�gos asszony, ami�rt m�g kiss� izgatottan t�r�k be a szob�j�ba. �pp
az im�nt hallottam a n�nik�imtQl, hogy �n a szem�lyes haszn�lat�ra ig�nyt tart a k�t
padl�sszob�ra. Teh�t nem elegendQek �nnek az elsQ emeleti szob�k? K�rem, vegye sz�m�t�sba
az �n szob�imat is. �n ellakhatok a padl�sszob�kban, m�g az igazgatós�gi �p�let el nem k�sz�l.
Martina f�rk�szve n�zte a fiatalember arc�t. Vajon mi d�h�tette fel ennyire?
- De h�t �ppen azokat a szob�kat n�ztem ki magamnak, mert olyan sz�p a kil�t�s az
ablakukból.
Gerd az ajk�t harapd�lta.
- M�gis arra szeretn�m k�rni, hogy mondjon le róluk. �n... �n... �pp az im�nt tudtam meg,
hogy az egyik padl�sszob�ban halt meg Rupert nagyb�ty�m feles�ge. Kiss� kihozott a
sodromból ez a h�r. Az a nQ valós�gos szent volt, egy m�rt�r, �s �n... nem is sejtettem... De nem
terhelem a csal�di �gyeimmel. Mindenesetre arra k�rem, fogadja el a szob�imat, �s engedje �t
nekem a padl�sszob�kat. Nem szeretn�m, ha nagylelkqs�g�ben m�g �n hozna �ldozatot.
Martina m�r tudta, hogy Gerdnek csak most jutott a tudom�s�ra, mit mqveltek az
�desanyj�val. L�tta rajta, hogy m�g mindig forr benne a d�h emiatt, �s ha teheti, bizony�ra a
nyak�ba borult volna, �s azt mondja neki: Dr�ga jó Gerd, tudom, hogy fel vagy h�borodva,
ami�rt lomt�rat csin�ltak az any�m szeg�nyes szob�j�ból, �s k�sz�n�m, hogy szent m�rt�rnak
nevezted!" De nem �rulta el mag�t, �s amilyen nyugodtan csak tudta, azt v�laszolta:
- Nagyon t�ved, Volmar �r, ha azt hiszi, hogy �ldozatot hozok. M�g az elsQ emeleten l�vQ
szob�kat sem fogom teljes eg�sz�ben haszn�lni, �s csak n�h�nyat rendeztetek be kellemesen,
mert Qszint�n szólva, egyiket sem tal�lom kellemesnek. A f�ldszinti hivatalos helyis�gekre is
r�f�r egy kis v�ltoztat�s. De a k�t padl�sszob�t a hallottak ellen�re is szeretn�m berendeztetni
magamnak. K�rem, ne tartson �nfejqnek, de t�lzottan cs�b�tó a kil�t�s, �s �n �pp ezekben a
szob�kban fogok a legt�bbet tartózkodni. Nem kell f�lnie attól, hogy megbecstelen�tem az
egyik szeretett rokona halottas szob�j�t. �pp ellenkezQleg, szent�lynek fogom tekinteni e k�t
helyis�get, mert tudom, hogy tisztelni kell a halottak eml�k�t. - Azut�n k�nnyes szemmel
r�n�zett a fiatalemberre. - Nagyon szerette a halottat? -k�rdezte remegQ hangon.
- Nagyon. Olyan ember volt, amilyen kev�s �l a f�ld�n, �s olyan boldogtalan, amilyen
szint�n kev�s van.
Martina olyan sug�rzó tekintettel n�zett Gerdre, hogy annak �tmelegedett a sz�ve. Azut�n
elfogódottan les�t�tte a szem�t.
- K�rem, foglaljon helyet! �rthetQ a felindults�ga, de az embernek nem szabad felizgatnia
mag�t olyan dolgokon, amiken m�r nem lehet v�ltoztatni. Megmondta a n�nik�inek, hogy itt
maradhatnak?
Gerd le�lt vele szemben, �s nyugalmat erQltetett mag�ra.
- Igen, nagys�gos asszonyom, felkerestem Qket, hogy megvigyem nekik ezt az �r�mteli h�rt,
de kis h�j�n a torkomra forrt a szó, amikor hallottam a padl�sszob�król. - Gerd v�gigsim�totta a
homlok�t. - Be kell vallanom �nnek, hogy nem v�rtam meg a h�r hat�s�t. De k�rem, bocs�ssa
meg ezt a szem�lyes kit�rQt! A n�nik�immel szemben tan�s�tott nagylelkqs�ge ennek ellen�re
lek�telezettj�v� tesz. �s most �llok szolg�lat�ra.
Martina pontosan tudta, mi zajlott le Gerdben, amikor besz�lt nagybecsq rokonaival.
Bizony�ra nem vetett g�tat a d�h�nek, �s a k�t idQs h�lgynek zsebre kellett v�gnia tQle n�h�ny
keresetlen szót.
Most mosolyogva a fiatalember el� tette a jegyzetf�zet�t.
- N�zze, mindenekelQtt ezekre a berendez�si t�rgyakra lesz sz�ks�gem. Aj�nlhatna nekem
egy jó kis b�torkeresked�st, �s ide rendelhetne valakit, akivel megbesz�lhetek mindent.
Ezenk�v�l hamarosan sz�ks�gem lesz egy autóra is, �s ebben is a seg�ts�g�re hagyatkozom. �s
lenne m�g n�h�ny egy�b k�v�ns�gom. Feljegyezn� Qket, k�rem?
Gerd meghajolt, elQvett egy jegyzetf�zetet, �s �rni kezdett. De k�zben �szrevette, hogy kezd
kifogyni a tinta a t�ltQtoll�ból. Fel�llt, �s az �róasztalhoz l�pett.
- Ugye megengedi, hogy belem�rtsam a tint�ba a tollamat?
De ahogy odal�pett az asztalhoz, hirtelen megtorpant, �s csod�lkozva meredt a Jama �ltal ott
elhelyezett h�rom f�nyk�pre.
Martina l�tta rajta a megd�bben�st, amint felfedezte a saj�t k�p�t. Elpirult, �s nem mert
r�n�zni a fiatalemberre. P is csak most vette �szre, hogy Jama odatette a k�p�t.
Gerd lassan odafordult hozz�. [ Pobierz całość w formacie PDF ]

Podobne