[ Pobierz całość w formacie PDF ]

Kedves mosollyal nézett Mattyre, de a hangja határozott és
komoly volt. A tqzhelyben fahasábok lángoltak, s már égtek az
olajlámpák. Matty azt kívánta, bár ott lenne a vak öreg is, hogy
játsszon nekik a hangszerén: a lágy, könnyq akkordok teljessé
tették a falubeli közös esték békéjét, és Matty szerette volna, hogy
Kira is hallja a zenét, részesüljön áldásából.
Még nem beszélt arról, hogy magával akarja vinni Qt. Közös
vacsorájuk alatt Kira mesélt megújuló falujáról, a sok kedvezQ
változásról, de Matty alig figyelt oda rá. Gondolatban azt
mérlegelte, mit, mikor és hogyan közöljön a lánnyal. Sokáig már
nem halogathatta a színvallást, és tudta, hogy határozottan és
meggyQzQen kell tálalnia a tényeket.
Hirtelen azonban megütötte a fülét Kira egy elejtett
megjegyzése a fogyatékosságáról. A lány egy kis faliszQnyegrQl
beszélt, amit egy nemrég megnQsült barátjának, Thomasnak, a
fafaragónak készített nászajándék gyanánt.
 Már készen volt, felcsavartam, összekötöttem, és virágokat
tqztem rá  mesélte.  Az esküvQ reggelén aztán elindultam vele.
De elQtte való éjjel esett, sáros volt az ösvény, én pedig
megcsúsztam, és elejtettem az ajándékot. Pont egy pocsolyába
esett!  Kira felnevetett.  Szerencse, hogy még korán volt.
Hazajöttem, megtisztítottam, és végül senki nem vett észre semmit.
EsQs idQben sok bajom van a lábammal meg a mankóval  folytatta
fejcsóválva Kira.  A mankóm képtelen megtanulni, hogyan kell a
sárban közlekedni.
Felemelte a kancsót, és töltött még teát a bögrékbe. És ekkor
MattybQl  Qt magát is meglepve  kibukott a titok:
 Én rendbe tudom hozni a lábad.
Mély csend lett a szobában, csak a tqz ropogása hallatszott. Kira
némán meredt Mattyre.
 Meg tudom tenni  ismételte meg végül a fiú.  Van egy
különleges képességem. Apád azt mondta, neked is van, szóval
nem kell magyaráznom.
 Van  bólintott Kira.  De az én képességem nem gyógyít
béna lábakat.
 Tudom. Apád mondta, hogy a tied más.
Kira a kancsót markoló kezére nézett. Kinyitotta ujjait, az
asztalra tenyerelt, majd megfordította a kezét. Matty elnézte
keskeny tenyerét, erQs ujjait, a kerti munkától, a szövéstQl és a
gyönyörq hímzések készítéséhez használt tqtQl megkérgesedett
ujjbegyeit.
 Az én képességem a kezemben van  mondta csendesen Kira.
 Akkor jelentkezik, amikor dolgozom valamin. A kezem&
Matty tudta, hogy nem lenne szabad közbeszólnia, de sürgette
az idQ. Bocsánatot kérve félbeszakította hát a lányt.
 Nagyon érdekel a képességed, de inkább majd késQbb mesélj
róla. Most nagyon fontos dolgokról kell döntenünk.
 Mutatok neked valamit  folytatta.  Jól figyelj! Nekem is a
kezemben van a képességem.
Matty eredetileg nem tervezett efféle bemutatót, de most úgy
érezte, szükség van rá. Az éles kés, amivel Kira a kenyeret vágta a
vacsorához, még az asztalon feküdt. Matty megfogta, majd lehajolt,
és a bal lábán felhúzta a nadrágszárát. Kira értetlenkedve figyelte.
Matty hirtelen, gyors mozdulattal megszúrta a saját térdét. A vére
kanyargós, sötétpiros csíkban csordult le a lábszárán.
 Ne!  Kira a szája elé kapta a kezét, s a szeme elkerekedett az
ijedségtQl.  Mit csinálsz!?
Matty nyelt egyet, aztán vett egy nagy levegQt, behunyta a
szemét, és mindkét tenyerét sebzett térdére tapasztotta. Már érezte
is, hogy jön& Az erei lüktetni kezdtek, azután egész testét átjárta a
remegés, és érezte, hogy az erQ a tenyerén át a sebbe árad. Az egész
csak néhány másodpercig tartott.
Matty pislogott, és felemelte a kezét. Kicsit véres volt a tenyere.
A vércsík a lábszárán már száradni kezdett.
 Matty! Mit mqvelsz& ?
A fiú intett, mire Kira elQredQlt, és megnézte a térdét.
Utána kezébe vette a szQtt asztalkendQt, beledugta a teába a
sarkát, és letörölte vele a vért Matty lábáról. A fiú térdén sima és ép
volt a bQr. Sebnek nyoma sem volt. Kira az ajkába harapott, és
lehúzta Matty felgyqrt nadrágszárát.
 Értem.  Csak ennyit mondott.
Matty lerázta magáról az enyhe fáradságot, amit a mutatvány
okozott.
 Ez nagyon kicsi seb volt  magyarázta.  Csak azért
csináltam, hogy meggyQzzelek. De meggyógyítottam már sokkal
súlyosabb sérüléseket és betegségeket is.
 Embereken?
 Még csak állatokon. De embereket is meg tudok gyógyítani.
Érzem, hogy képes vagyok rá& Hiszen érted&
Kira bólintott.
 Hát persze.  Az asztalon pihenQ kezére pillantott, amivel
még mindig a véres kendQt szorongatta.
 A lábad nagyon sok erQt kivesz majd belQlem  folytatta
gyorsan Matty.  Utána aludnom kell majd, talán egy egész napig,
de lehet, hogy még tovább. És nincs túl sok idQnk.
Kira kérdQn nézett rá.
 Mire nincs idQnk?
 Majd azt is elmondom. De egyelQre lássunk hozzá a
gyógyításhoz! Ha most rögtön megcsinálom, alhatók egész éjjel, és
még délelQtt is. Te addig próbáld majd megszokni, hogy már nem
vagy nyomorék.
 Most sem vagyok nyomorék  vágta rá határozottan Kira.
 Úgy értem, szokd meg, hogy két erQs lábad van. Majd
meglátod, milyen jó érzés, mennyivel könnyebben fogsz mozogni.
De persze kell egy kis idQ, amíg hozzászoksz.
Kira rámeredt Mattyre, aztán a rossz lábára siklott a tekintete.
 Feküdj le a pamlagra, én meg odahúzok egy széket, és leülök
melléd.  Matty már hozzá is látott az elQkészületekhez.
Összedörzsölte a tenyerét, mélyeket lélegzett, energiát gyqjtött.
Hamarosan ismét ereje teljében érezte magát. Az a kis seb a térdén
tényleg semmiség volt.
Felállt, és székestQl átköltözött a pamlaghoz, amin délután
aludt. Gyorsan elrendezte a párnákat, hogy kényelmes fekvés essék
rajtuk Kirának. Hallotta, hogy a háta mögött a lány is feláll,
magához veszi az asztalnak támasztott mankót, és elindul a szobán
át. Mikor azonban hátrafordult, meglepve látta, hogy Kira hátat
fordított neki. A mosogatóhoz ment a bögrékkel, és öblögetni
kezdte Qket, mintha más dolga sem volna.
 Kira?
A lány ránézett. Kicsit összevonta a szemöldökét, aztán
kimondta:  Nem.
Nem lehetett meggyQzni Qt, s ezt hamarosan Matty is belátta.
Nem próbálkozott hát tovább, hanem a tqzhöz húzta a székét. Nyár
vége volt, hqvösödtek az esték. ErdQben már egyenesen hideg volt
éjszakánként, Matty idejövet minden reggel zsibbadt tagokkal,
átfázva ébredt. Jólesett most a tqz melegénél üldögélni.
Kira elQvett egy kis fakeretet, amire egy félkész hímzés volt
kifeszítve. A székéhez sántikált vele, majd maga mellé helyezett
egy színes fonalakkal teli kosarat. Ezután a tqzhely falának [ Pobierz caÅ‚ość w formacie PDF ]

  • zanotowane.pl
  • doc.pisz.pl
  • pdf.pisz.pl
  • kajaszek.htw.pl